Eredete az ősi Skóciába nyúlik vissza,de egyes vélemények szerint már a római időszakban is ismert volt.Juhászkutyának tenyésztették,s jelenleg is erre a munkára tartják,bár időközben megbecsült házi kedvenccé is vált,igaz leginkább csak Angliában,máshol viszont kevésbé népszerű.Őse valószínűleg a bobtail,amitől szőrzetét örökölte,illetve a border terrier,amitől pedig fürgeségét kapta.

Fizikai adottságok:A szakállas collie nemigen hasonlít a többi colie-ra.A kan marmagassága 53-56 cm,a szukáé[amelyik általában hosszabb] 51-53 cm.A szőrzet dús és csillogó,lehet szürke,vöröses,homokszínű és fekete,vagy ezek bármely árnyalata,orrán,végtagjain,fején és a farka hegyén fehér foltokkal.Aljszőre sűrű,pihés és puha.Szeme színe bundája tónusa szerint változik,tekintete rendkívül kedves és intelligens.

Jellem és alkalmazkodóképesség:Nagyon hűséges,játékos,barátságos és jámbor,a gyerekek kiváló játszótársa.Fontos,hogy nevelését kölyökkorától elkezdjük,mivel hajlamos az engedetlenségre,tekintete azonban nagyfokú intelligenciájára,könnyen formálható.Genetikai adottságainál fogva nagy teret igényel,ennek ellenére kényelmesen érzi magát lakásban is,azonban mégis inkább azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek kerttel.

Gondozás és testmozgás:Az egyik legfontosabb dolog,amivel számolnunk kell vele kapcsolatban,hogy szőrét naponta kikeféljük,hogy az egészséges és fényes maradjon.A testmozgást illetően,a városban élő szakállas collie-nak ajánlott naponta legalább 40 percet szabadon futkároznia,naponta kétszer,reggel este.

Amint nevéből is kitűnik,ez a fajta Mexikó legnagyobb államából,Chihuahua-ból származik.Valószínű,hogy a csivava egyik őse egy vadkutya volt,amelyet még a Tolték Birodalom idejében háziasítottak.Ezt az eredetelméletet bizonyítják a Tula környéki templomokat díszítő ábrázolások is.A 19.század végén a fajta felkeltette az északamerikai tenyésztők érdeklődését,akik a csivavák tömeges tenyésztésébe fogtak.Ennek köszönhetően a fajta szinte az egész világon elterjedt.

Testi adottságok:Legszembetűnőbb tulajdonsága szokatlanul kis mérete:a világ legkisebb kutyájaként tartják számon,ami érthető is,ha figyelembe vesszük magasságát,ami 16-20 cm és súlyát,ami ideálisz esetben is csak 1,5 kg.Két változatban tenyésztik,amelyeket kizárólag a szőr hossza külömböztet meg egymástól.A rövid szőrű változat szőre sűrű,testhez simuló,a hosszú változatnál a szőr selymes és finom tapintású,enyhén hullámos vagy teljesen sima.Mindkét esetben minden szín megengedett,de a leggyakoribb a sárgásbarna[leonado].Arcorri része hegyes,füle nagy,fordított "V" alakban felfelé álló.Szeme igen nagy,enyhén kidülledő,tekintete kifejező.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A csivava a vakmerőségig bátor,játékos,és elág izgága eb.Mindig éberen figyel,ha valamilyen gyanús mozgást észlel.Nem fér meg más állattal és türelmetlen a piszkálódó gyerekekkel is.Szeretett gazdájához nagyon hűséges.Megnevelhető,de a legnehezebb arról leszoktatni,hogy mogorvává váljon,ha valami zavarja.

Gondozás és testmozgás:A rövid szőrrel szemben-ami nem igényel külön ápolást-a hosszú szőrt hetente kétszer-háromszor meg kell fésülni.Jóllehet,az étellel válogatós,de törekedjünk a kiegyensúlyozott étrendre,és ne engedjünk a kutya szeszélyeinek.Ennél a fajtánál ügyeljünk arra,hogy nehogy rálépjünk.Kis mérete miatt gyakoriak az emberek figyelmetlenségéből eredő,vagy akár az egyszerű váletlenek miatt bekövetkező súlyos balesetek,amelyek akár az eb pusztulását is okozhatják.

A welsh springer spániel Anglia nyugati részéről,azon belül is Walesből származik.Megjelenésének pontos időpontja nem ismeretes,de 17.századi festményeken már ábrázoltak nagyon hasonló külső tulajdonságokkal rendelkező kutyákat,ami arra enged következtetni,hogy egy ősi fajtatiszta kutyáról van szó.Elsődleges feladata a vad apportírozása,de kedvencként is megállja a helyét,amennyiben tiszteletben tartjuk vadászösztönét.

Testi adottságok:A welsh springer spániel súlya 16-20 kg,a kan marmagassága 45-48 cm,a szukáé 2 cm-rel kisebb.Koponyája mérsékelten hosszú,stopja hangsúlyos,szeme közepes méretű,mogyoróbarna színű.Fügefalevél formájú füle a fej mellett kétoldalt lóg,alacsonyan tűzött,a vége felé elkeskenyedő.Szőre hosszú,sima és selymes,a hosszabb tincsek sem rejtik el a kutya erős és fürge mozgású testét.Leggyakrabban egyszínű fehér vagy mélyvörös.

Jellem és alkalmazkodóképesség: A welsh springer spániel kiváló vízi kutya,rendelkezik a rokonságára jellemző összes jó tulajdonsággal,többek között szaglása is kitűnő.Nevelését korán el kell kezdeni,külömben magányos vadász válik belőle.Nics szüksége nagy térre,de a városi élethez nehezen alkalmazkodik.

Gondozás és testmozgás:Bundáját gyakran keféljük át,és bizonyos időközönként,úgy 3-6 havonta a hosszabb tincseket vágjuk le.Ügyeljünk étrendjére és mozgásigényére,mert a spánielekhez hasonlóan,a welsh springer is torkos és hízásra hajlamos,a túlsúly pedig nemcsak az egészségét károsítja,hanem vidám természetétől is megfosztja.

A gordon szetter az 1920-as években alakult ki Nagy Britanniában.Nevét Gordon negyedik hercegről kapta,akinek birtokain a fajtatisztaság követelményeit szem előtt tartva tenyésztették tovább a fajtát.A ma is ismert változat azután született meg,hogy 1842-ben az Egyesült Államokba vittek egy gordon szetter párt,s ezeket angol és skandináv származású kutyákkal keresztezték.

Testi adottságok:A gordon szetter elegáns megjelenésű,harmonikus és arányos testfelépítésű kutya.Súlya 25-32 kg,a kan átlagos marmagassága 66 cm,a szukáé 62 cm.Szőre félhosszú,csillogó és selymes tapintású,hosszú és sima tincsekkel.Lehet egyszínű szénfekete vagy mélyvörös,esetleg néhány fahéjszínű folttal.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A gordon szetter nagyon nemes,elszánt,bátor,intelligens és kedves fajta.Túlzott magabiztossága kiegyensúlyozott neveléssel kordában tartható.Nevelését kellő határozottsággal,ugyanakkor megértéssel végezzük.Amennyiben a gordon szettert nem vadászatra használjuk,következetes neveléssel mérsékelhetjük szenvedélyes vadászösztönét.Jó társasági kutya,bár egygazdás fajta,vagyis a környezetében élő emberekkel kedves és engedelmes,mégis minden odaadását és hűségét gazdájának szenteli.Idegenekkel szemben kifejezetten tartózkodó.

Gondozás és testmozgás:Amennyiben gordon szettert szeretnénk tartani,tudnunk kell,hogy a kutya rosszul tűri,ha új gazdát kap,és boldogtalanná válik.Éppen ezért,ha ezt a faját választjuk,legyünk tudatában annak,hogy döntésünk egy életre szól.Hajlamos az elhízásra,ezért gondoskodjunk a kiegyensúlyozott étrendről és a megfelelő mennyiségű mozgásról.Szőrét könnyű ápolni,bundája rendszeres fésülése segít megőrizni annak egészségét és csillogó fényét.

A magyar vizsla eredete ezer évvel ezelőttre vezethető vissza.Ebből az időből,a 10.század tájékáról származik egy kőbe vésett jelenet,amelyen egy vadász látható egy sólyom és egy vizsla társaságában.Egyértelmű utalásokat találhatunk a fajta létezésére egy sólymászatról szóló,14.századi feljegyzésben is.A két világháború során szinte teljesen kipusztult,létezését gyakorlatilag azoknak az elszánt tenyésztőknek köszönheti,akik a néhány megmaradt példány szigorú,szelektív tenyésztésével feltámasztották a fajtát.

Testi adottságok:Robusztus,középméretű,erős,szívós kutya.Mandulavágású szeme bájos és egyben nagyon értelmes tekintetet kölcsönöz neki.Szeme színe megegyezik a szőrzet színével.A szuka 52-57 cm,a kan valamivel nagyobb,56-61 cm magas,mindkét esetben elfogadott nagyjából 4 cm-es eltérés.A szőrzet minősége alapján két csoportot külömböztetünk meg:a keményebb,drótszerűbb,dús,fénytelen szőrrel rendelkező vizslát,és a selymesebb,ugyanolyan rövid,sűrű,de fénylő szőrű vizslát.A szőrzet színe mindkét esetben rozsdabarna,arany vagy homokszín valamely tónusa.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A vizsla rosszul viseli a szigorú kiképzést,lényegesen könyebb és eredményesebb a nevelése,ha szeretettel,kedvességgel közeledünk hozzá,és megfelelően motiváljuk.Amellett,hogy kimagaslóan jól állja a vadat,a ház körül is kitűnő társnak bizonyul.Kedveli a családi életet,igényli gatdája közelségét.A vizsla kitűnő memóriával rendelkező,intelligens állat,jólelkű,barátságos,hűséges kutya.

Gondozás és mozgás:A szőrzet ápolása attól függ,hogy a kutya drótszőrű vagy selymes szőrű fajta.A drótszőrű fésüléséhez durvább sörtéű kefét használjunk.Gyakori,de nem túl megerőltető mozgásra van szüksége.

A Somme folyó völgyében elterülő franciaországi Pikárdia régió szülötte ez a vadászati célra nemesített eb.Bár nagyon régi fajta,szelektív tenyésztése csak a 20.század elején kezdődött el.Ebben a szelekcióban úgy tűnik nem vett részt más fajta a pikárdiai spánielen és az angol szetteren kívül,ami a fajta tisztaságára enged következtetni.

Testi adottságok:Erős testalkatú,nagy és mégis könnyed,sportos kutya látszatát kelti,szemmel láthatóan ügyes állat.Marmagassága legalább 56 cm,legfeljebb 63 cm,a szukák mintegy 2 cm-rel alacsonyabbak.Szeme világos karamellszínű,tekintete különlegesen bájos.Alacsonyan tűzött fülét meglehetősen göndör fürtök díszítik.Szőrzete kemény,hátán enyhén hullámos,fején egyenes,finom tapintású,szürke alapon gesztenyebarna foltokkal,pofáján és lábain tűzvörös színű.

Jellem és alkalmazkodóképesség:Élettel teli,merész állat,ugyanakkor türelmes és barátságos.Figyelme állandóan gazdájára irányul,szüksége van közelségére.Végtelenül szelíd,ezért kiváló házi kedvenc,főleg a gyerekek számára,akikkel bámulatosan türelmesen és kiszámíthatóan viselkedik.Tisztes méretei ellenére nagyon szeret lakásban élni,remekül alkalmazkodik a városhoz éppúgy,mint a vidéki életformához.Fogékony kutya,élvezi a tanulást.

Gondozás és mozgás:Ha farokkal születik nem előírás a csonkolás.Nem igényel különösebb gondozást,lényeg,hogy étrendje kiegyensúlyozott legyen,időként mozoghasson,és szőrzete tisztán legyen tartva.

A finn kopó norvég megfelelője.Sok szempontból hasonlítanak egymásra,eredetük közös,s hazáján kívül egyik sem ismert.A norvég kopó erős,robusztus alkatú kutya,bármilyen éghajlathoz és terephez képes alkalmazkodni.Rendkívül jó vadász,akár egy álló napig képes megállás nélkül követni a zsákmányt.Azt mondhatnánk,inkább maratoni futó mint sprinter.

Testi adottságok:A kan marmagassága ideális esetben 53 cm,a szukáé 50 cm,3 cm-es eltérés elfogadott.Ennek a közepes testméretű kutyának az izomzata és csontozata jó felépítésű,teste,megjelenése mégis elegáns és arányos,cseppet sem tűnik lomhának.Koponyája domború,stopja kifejezett,nem horpadt,arcorra szögletes,orrnyerge széles,orrtükre fekete.Nagy,kerek,sötét szemei adják e szép és közkedvelt kutyának a kifejező tekintetét.Fülei középmagasan tűzöttek,szélesek,elkeskenyednek,mérsékelten hosszúak,lelógók,nem kunkorodnak.Szőre erős,sűrű,szépen fénylik,nem túl rövid,egyszínű fekete vagy a kék különféle árnyalatai sárgásbarna vagy fehér foltokkal.A szőrzeten megengedettek a nagy foltok,de sosem boríthatnak a testfelület felénél nagyobb részt,ez ugyanis a hivatalos szövetségek állásfoglalása szerint erősen megkérdőjelezi a fajta tisztaságát.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A norvég kopó kiváló társ,környezetéhez kedves,a gyerekekkel nagyon toleráns,ha egyszer megismerte és megszokta őket.Jól tartható más kutyákkal együtt,általában véve nagyon nyugodt állat,ritkán mérges.Ha eltökélten neveljük,gyorsan tanul.

Gondozás és mozgás:Ugyanazok a tacskók adhatók,mint a finn kopó esetében,hozzátéve azt,hogy ügyelnünk kell fülei tisztaságára,hogy elkerüljük a fertőzésvezsélyt.Terepi viszonyok között legyünk különösen óvatosak,nehogy kirándulás közben kutyánk elkóborolhasson.

Franciaországból,Ariége vidékéről származik és feltehetően egy félvér francia kopó és egy Basset blue de Gascogne(kék gascogne-i kopó) keresztezésével jött létre.Megőrizte ősei tulajdonságait,bár kevésbé tekintélyt parancsoló,kisebb testű és könnyebb.

Testi adottságok:Középtermetű,könnyű csontozatú,elegáns tartású véreb.A kanok 52-58 cm magasak,a szukák valamivel alacsonyabbak.Feje hosszúkás,koponyája enyhén domborodó,stopja kevéssé hangsúlyos,orrháta egyenes,orrtükre fekete.Kerekded szeme sötétbarna színű,tekintete élénk,intelligens,keskeny füle redősen lelóg.Szőrzete sűrű,puha,rövid,fehér alapon fekete foltos.Pofájának különleges külsőt kölcsönöz vörösesbarna szemöldöke.

Jellem és alkalmazkodóképesség:Az ariége-i kopó barátságos,játékos és vidám természetű kutya.Élénk,már a betanítás során ügyes,szófogadó,engedelmeskedik gazdája parancsainak.Nem esik nehezére az alkalmazkodás,főleg ha érzi új családja elfogadását.

Gondozás és mozgás:Mivel szőrzete nagyon rövid,nem igényel túl gyakori fésülést.Mindenképp ügyeljünk fogazatára,valamint füleire,amelyek-mint minden lógó fülű fajtáé-sokféle nem kívánatos támadásnak vannak kitéve,és könnyedén begyulladhatnak.Mozgásigénye elég nagy,ezért ha lakásban tartják,naponta kétszer,reggel és délután,összesen egyórányi sétát igényel például egy parkban,ahol szabadon futkározhat.Sétáltatás közben legyünk óvatosak,negogy kutyánk figyelmét valami annyira elterelje,hogy elkóboroljon tőlünk.

Japán fajta,a fehér színű német nagyspicc leszármazottja,amely Szibérián és Észak-Kínán keresztül került Japánba a 20.század elején.Kiállítotáson első alkalommal 1921-ben vett részt Tokióban,ekkor állították fel a fajta első standardját is.A napjainkban érvényes egyetlen és végleges standardot azután határozták meg,hogy a háború alatt szinte teljesen eltűnt fajta vérvonalát a II.világháborút követően Kanadából,az Egyesült Államokból,Kínából és Ausztráliából importált fehér spiccekkel ,,frissítették''.Ezzel valójában a kutyafajta új vérvonalat kapott.

Testi adottságok:A japán spicc közepes termetű kutya,a kan marmagassága nem haladja meg a 38 cm-t,a szukáé a 35 cm-t.Erős testfelépítésű,szép,büszke és elegáns megjelenésű eb.Feje kissé széles és kerek,stopja jól kifejezett,arcorri része hegyes,orrtükre kerek és fekete színű.Szeme közepes-nagy méretű,mandulavágású,ferdén metszett és sötét színű.Füle kicsi és háromszögletű,előre néző és felálló.Fedőszőrzete puha,sűrű és hosszú,különösen a vállon és a nyakon,ahol a hosszú szőr gallért formál.A fedőszőrzet aláll a sűrű,finom aljszőrtől,aminek köszönhetően a gyönyörű hófehér bunda laza és dús.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A japán spicc amellet,hogy nyugodt és csendes kutya,vidám,élénk,nagyon játékos és pajkos állat.Ezek a természetbeli sajátosságok azonban nem kizárják,hanem sokkal inkább kiegészítik egymást,és teljsessé teszik e kedves,hűséges és rokonszenves kutya jellemét.Szereti családját és rajong a gyerekekért,idegenekkel szemben viszont bizalmatlan.Tanulékony és gond nélkül alkalmazkodik környezetéhet.

Gondozás és testmozgás:Hosszú,sűrű bundájának gondozására olykor időt kell szánnunk annak érdekében,hogy a kutya természetes szépsége érvényesüljön.Rendszeresen sétáltassuk,hogy kondícióját megőrizze.

A szamojéd szánhúzó kutya,nevét egy szibériai népről,a szamojédokról kapta.Szibériából először Norvégiába került,majd a 19.század környékén Angliába,ahol a szelektálásnak köszönhetően alakult ki a ma is ismert fajta.A sarkvidéki expedíciók egyik legfontosabb segítőjeként tartották számon.

Testi adottságok:A szamojéd nagyon szép megjelenésű kutya.Hosszú,víztaszító szőre hófehér,habár néhány szövetség megengedi az enyhe kétszersültszínű jegyeket a bundában.Súlya 20-30 kg között változik,a kan marmagassága 51-56 cm,a szukáé 41-51 cm.Szájszéle és szemhéja fekete.Füle kicsi,felláló.Megjelenése elegáns.

Jellem és alkalmazkodóképesség:A szamojéd kivételesen szelíd és társaságkedvelő fajta.Értelmes,kedves és engedelmes kutya,ezért jól megfér gyerekekkel és állatokkal egyaránt.Bizonyos fokú függetlenségre igényt tart,annak ellenére,hogy ősei csoportosan töltötték életüket,végezték munkájukat.Gond nélkül alkalmazkodik bármilyen környezethez,valószínűleg azért,mert mindig is házban tartották.Jól tűri a hideget,szereti a havat,forró éghajlaton nem tanácsos tartani,mert dús szőrzete miatt rosszul viseli a meleget ez az északi tájakon kialakult fajta.

Gondozás és testmozgás:Bundájat kétnaponta keféljük át,ne haygjunk ki egy fésülést sem.Hófehér szőrét tisztán tartja,nem szükséges túl gyakran fürdetni.A lábbujak között hosszúra nőtt szálakat időként le kell vágni.Mivel hatalmas,nyílt vidékről származik,mozgásigénye nagy,naponta futtassuk meg szabad levegőn.